Atomenergia,megújuló energiaforrások

Melyiket válasszuk,melyiknek mi az előnye és hátránya?

Manapság nagy viták folynak arról, hogy az ország/kontinens/világ energiaszükségletét milyen forrásból fedezzük. A két legelterjedtebb nézet: atomenergia ill. megújuló energiaforrás (elsősorban napenergia).

Nem kívánok aktuálpolitikai témákba belemenni, hogy a Paks 2. megépítésére kötött szerződés ill. hitel mennyire jó, illetve mennyire jó, hogy az orosz Roszatommal ill. az orosz állammal történt ez a szerződés. Ez a téma maradjon a politikára, én csak fizikai szemszögből szeretnék egy-két kérdést tisztázni.

Az atomenergia hátrányait mindenki ismeri:

• felrobban az erőmű (pl. Csernobil)

  Ez az érv szerencsére már nem aktuális, mivel az atomerőművek többségének jelenleg is használt típusa az ún. nyomottvizes reaktor, amely gyakorlatilag teljesen biztonságos. Persze a földrengést, cunamit, betaláló rakétát nem érdekli, hogy mi a típus, rombolni fog. Magyarországon cunami, földrengés nem valószínű.

  A nyomottvizes reaktor biztonsága azon múlik, hogy amikor a hűtőközeg (nagy nyomású víz, aminek magasabb a forráspontja, mint 100 ℃) forrni kezd, akkor abban (gőzzel töltött) buborékok keletkeznek, amelyek kevésbé képesek lassítani a neutronokat, így kevesebb neutron lesz, amely képes lenne hasítani (a lassú neutron képes hasítani, a gyors neutron nem). Ezzel a folyamat "önszabályozó".

• atomhulladék kezelése, tárolása

  Ez valóban komoly feladat. Jelenleg komoly előírások vannak, hogy ún. atomtemetőket hol lehet létrehozni (pl. nem lehet víz közelében, többszörös vízzáró réteg a talajban), illetve milyen műszaki feltételeknek kell, hogy megfeleljen.

  Ha tisztában vagyunk a sugárzás mibenlétével, ismerjük az α-, β és γ-sugárzások jellemzőit, megértjük, miért is biztonságosak a feltételek.

• drága beruházás

  Biztos, hogy az olcsó a jobb? Nem hiszem, hogy mindenféleképpen az olcsót kell választani. Azért a bejegyzés végigolvasása után gondoljuk meg még egyszer, melyik is az olcsóbb.

Essen szó az atomenergia előnyeiről is:

• viszonylag olcsó az üzemeltetés
• szabályozható energiatermelés (ellentétben a "klasszikus" megújuló energiaforrásokkal)
• viszonylag nagy mennyiségben (nem 5-10 évre elegendő) található uránérc a Földön

A megújuló energia hívei néhány dolgot elfelejtenek:

• ha nem fúj a szél vagy nem süt a Nap, akkor az energiatermelés csökken. Az energiaszükséglet meg nem a széltől ill. a naptól függ (azaz amikor nem fúj a szél, akkor is használni akarjuk az elektromos áramot).
• ha megújuló energiával akarjuk az energiafogyasztás jelentős részét biztosítani, az előző pontra megoldást kell találni. Ez lehet egy berendezés, amely a megtermelt fölös elektromos energiát tárolja (egyszerűsítve: a napelem nappal több energiát termel, mint amennyit felhasználunk. Ekkor a többlet energiát eltároljuk "szűkösebb" időkre, amikor pl. borult az idő. Ez a berendezés nyilván nem ingyen van, és nem magától üzemel).

  Ilyen berendezések nyilván vannak, a hétköznapi életben ilyen az akkumulátor (autóban, motorban). Erőműveknél használnak pl. egy szivattyút, ami a "felesleges" áram segítségével több tíz méter magasba szivattyúz fel vizet, amelyet a szükséges időben "leengednek", és a lezúduló víz turbinákat hajt meg, amelyek elektromos áramot termelnek (mint a vízi erőműveknél). Ez az ún. szivattyús energiatározók, Ausztriában, Luxemburgban pl. találhatóak.

• általában hatalmas területigény. Paks 2 a hírek szerint 2·1200 MW=2400 MW teljesítményt nyújt.

  Magyarország "legnagyobb napelemparkja" Sellye közelében található, 0,5 MW teljesítményű, amely 2,5 hektáron terül el. A Paks 2-nek megfelelő 2400 MW ennek 4800-szorosa. Közelítőleg ennyiszer nagyobb területre is van szükség, azaz 2,5·4800=12000 hektár. Összehasonlításképpen: a Balaton területe kb. 59400 hektár, azaz a Balaton területének kb. ötöde szükséges! Ezt már térképen is jelölni kell ☺

  A sellyei naperőmű beruházási költsége 0,46 milliárd HUF volt (forrás), ezt felszorozva 4800-zal, kb. 2200 milliárd HUF-ot kapunk, ami kb. ²⁄₃-a paksi beruházásnak (kb. 33%-kal olcsóbb).

  Ne felejtsük el, hogy ez a szorzás nem teljesen fedi a realitásokat, hiszen az előző két pont éppen arról szól, hogy többet kell termelni, hogy legyen energia-fölösleg, amit a szükösebb időben felhasználunk.

  Tehát nagyobbra kell tervezni, mint 2400 MW, illetve a szükséges energiatárolást is meg kell oldani (értsd: ki kell fizetni). Lassan drágább lesz, mint a paksi beruházás.

• Németországban nincs ilyen tárolás. Ők azt csinálják, hogy a környező országokba exportálják az áramot, majd szükősebb időben vásárolnak tőlük (pl. atomenergiát - azaz továbbra is használnak atomenergiát, csak az erőmű nem az országuk területén van).

  Viszont sok közép-európai ország (pl. Csehország, Lengyelország) fizikailag le akar válni a "közös" hálózatról, mivel csúcsidőben annyi energiát nyomnak a németek át, hogy veszélyezteti az elektromos hálózatukat (ld. itt).

Kis utópia: ha az összes nyugat-európai ország zöldenergiára tér át, akkor kitől is fogják importálni a hiányzó energiát (ld. utolsó pont)?